Skocján (Szlovénia)  © Hazslinszky Tamás, 1987, (Barlangtúrák 8 országban)

A Skocjani-barlang (Skocjanske jame) a Szlovénia délnyugati részén elterülõ Karszt-hegységben helyezkedik el, bejárata 360 m tfsz. magasságban, Matavun község területén nyílik. A barlang a Reka-folyónak köszönheti létrejöttét. A Reka a pliocén korban feltehetõen még végig karsztfelszínen folyt, s csak a késõbbiekben, a terület felemelkedése során tört magának utat az erõsen repedezett kréta idõszaki mészkõben.

A Reka-folyó az 1796 m magas Sneznik lábánál ered és 45 km-en keresztül termékeny, törmelékes talajú völgyben kanyarog. Vreme község után, elérve a mészkõfelszínt, megváltozik a kép. A völgy egyre szûkebbé, szurdokká válik, s 2,5 km után függõleges fal alatt, 317 m tfsz. magasságban a Mahorcic-barlang (Mahorciceva jama) bejáratán át jut a víz a felszín alá. Mintegy 350 m-es földalatti út után a Kis-dolinában, (Mala Dolina) majd újabb rövid felszín alatti szakaszt követõen a Nagy-dolinában, (Velika Dolina) 273 m tfsz. magasságban jelenik meg. Innen ismét a felszín alá tûnik és a Zúgó-barlangon majd a Hanke-csatornán (Hankejev Kanal) át követhetjük útját az eddig ismert végpontig, a 173 m tfsz. magasságban lévõ Holt-tóig. A Reka innen több mint 30 km-t tesz meg felszín alatt, ismeretlen járatokban, végül vize részben Timavo néven jelenik meg Trieszt közelében, részben pedig tengerszint alatt éri el az Adriát.

A Reka árvízkor hatalmas vízmennyiséget szállít, amit a barlang szûk szakaszai nem tudnak elég gyorsan levezetni. A legnagyobb árvizek idején a Nagy-dolinában és a Hanke-csatornában 60-70 m-rel emelkedik meg a vízszint. A barlangrendszer iskolapéldája számos karsztfejlõdési folyamatnak, benne megfigyelhetõk a barlangképzõdés különbözõ szakaszai. A legõsibb, cseppkõképzõdményekben igen gazdag, ma már inaktív szintet a barlang bejárati szakasza, a 70 méteres mélységben húzódó Csendes-barlang (Tiha jama) képezi. Míg legfiatalabb részét a mai folyómeder képezi a barlang egykori hatalmas folyosóinak, termeinek mennyezete a víz munkája nyomán annyira meggyengült, hogy fokozatosan beszakadt. A lehulló tonnás sziklatömböket az alkalmanként megáradó Reka felaprózta és elszállította. Így jött létre a Nagy- és Kis-dolina.


Utolsó módosítás: 1999.06.15.