A tátrai régiót délrõl az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) hatalmas tömege határolja, amely kelet felé egyre alacsonyodva egészen a Kecske-hát (Kozie chrbty) lényegesen alacsonyabb szintjéig húzódik. A nyugat-kelet irányú hegylánctól nyugatra az Öreg-Fátra emelkedik. Délen – Besztercebányától Vereskõig – a Garam (Hron) völgye, míg északon – Rózsahegytõl a Poprádi-medencéig – a Vág (Váh) völgye határolja, keleten pedig a Szlovák Paradicsommal szomszédos.

A terjedelmes és tömör Alacsony-Tátra a szélességi körökkel párhuzamos irányban húzódik, s 95 km hosszú központi gerince nagy akadálya a Szlovákia északi és déli fele közötti forgalmi összeköttetésnek. Közepe táján az Ördöglakodalma-hágón (sedlo Certovica) vezet át az országút a Garam völgybõl a Vág völgybe.

A fõgerinc három csúcsa magasodik 2000 méter fölé, közüllük 2043 m magasságával a Gyömbér (Dumbier) a legmagasabb. A 2024 m magas Chopok északi és déli lejtõin számos sípálya vezet a Deményfalvi- (Demänovská Dolina) illetve a Tálei-völgybe (Tále). A Chopoktól nyugatra emelkedõ Deres (Derese)2003 m magas. A keleti rész legkiemelkedõbb pontja a A Sumajác fölött emelkedõ 1948 m magas Király-hegy (Král'ova Hol'a) látványos, gyephavas csúcsa.

Az Alacsony-Tátra rendkívül egységes tömegû hegység, mindkét oldalt számos, egymással párhuzamos, keskeny völgy szeldeli. Nagy részét sûrû erdõség borítja, gerince többnyire havasi legelõ, csak a Gyömbér mutat zordabb sziklaképzõdményeket, melyek jégkori gleccserek nyomát õrzik.

A hegység területe 1978-tól nemzeti park, ma az 81 095 hektár területû központi részét 123 990 hektár védõövezet veszi körbe, s ezzel Szlovákia legnagyobb területû nemzeti parkja. A földtani viszonyok sokfélesége, endemikus és reliktum állatfajok sûrû elõfordulása jellemzi, emellett számos értékes karsztformát és ásványvizes forrást is találhatunk területén. Az Alacsony-Tátra Szlovákia legfontosabb folyóinak, a Vágnak (Váh), Garamnak (Hron), Gölnicnek (Hnilec) és Hernádnak (Hornád) vízválasztója. A Nyugati-Kárpátok belsõ, kristályos vonulatának második legmagasabb hegysége. Központi részének kristályos alapkõzete a gránit, amelyet másodkori üledékes mészkõ és dolomit rétegek takarnak. Ezekben a kõzetekben kiterjedt barlangrendszerek és látványos felszíni karsztformák alakultak ki. Itt találhatók Szlovákia legmélyebb és leghoszabb barlangjai.
(Döglött denevérek barlangja: )

Az Alacsony-Tátra növényzete az eltérõ alapkõzetnek, a területi tagoltságnak és a magasságkülönbségeknek köszönhetõen rendkívül változatos. Sok hideg éghajlatot kedvelõ magas-tátrai faj megtalálható a központi gerinc mentén, míg a melegkedvelõ és szárazságtûrõ fajok fõleg az északi oldal völgykapuinál élnek. A park fontos tájképi elemét képezik az erdõtársulások, melyek a felszín 67%-át borítják. Ezek fõleg lucfenyvesek, néhol jegenyefenyõvél és bükkel vegyesen. Az erdõhatár fölött a törpefenyvesek övezete húzódik, melyek felett havasi legelõk terülnek el.

A barlang a Harmanec-patak völgyének déli oldalában, Besztercebányától (Banská Bystrica) északnyugatra, a Nagy-Fátra (Vel'ká Fatra) tájvédelmi körzet déli határának közelében található. Bejárata a Kotlanica-hegy északi lejtõjén nyílik 821 m tengerszint feletti magasságban.

A barlang középsõ triászi gutensteini mészkõ tektonikus repedésházlózatában alakult ki két fejlõdési szintben. A járatok hossza közel 3 km, függõleges kiterjedése 75 m. A barlang többekközött a hegyitej (montmilch) gazdag elõfordulásáról ismert. Cseppkõdíszítésére a pagoda alakú sztalagmitok, excentrikus sztalatitok, nagy felületû cseppkõlefolyások és függönyök jellemzõek, melyek színe többnyire fehér, néhol világos sárga illetve világos barna vagy barnás szürke. A barlangban kilenc denevérfajt figyelnek meg rendszeresen, közülük túlsúlyban van a közel ezer egyedet számláló közönséges denevér (Myotis myotis) kolónia. A barlang Szobácska (Izbica) nevû bejárati részét a helybéliek emberemlékezet óta ismerik, a belsõbb részeket egy fej méretû nyíláson keresztül 1932-ben tárták fel. Az idegenforgalom számára 1950-ben nyitották meg a barlangot, ma 720 m hosszú szakasza látogatható. A bejárat az országúttól 30 perces meredek emelkedõn vezetõ sétával közelíthetõ meg, a barlangi túra 60-80 percet vesz igénybe.

Utolsó módosítás: 2000.05.16.