AJÁNLOTT IDÕPONT ÉS IDÕTARTAM:
májustól októberig
péntek délutántól vasárnap estig, 2 nap, 2 éjszaka

SZÁLLÁSLEHETÕSÉGEK:
SOPRON, L˘vérek kemping
(faházban, 6 ágyas szobákban)
SOPRON, Brennbergvölgyi Ifjúsági Tábor
(k˘épületben, 6 ágyas szobákban)
FERTÕBOZ, Gloriette-fogadó
(k˘épületben, 3-4 ágyas szobákban)
KAISERBRUNN, (Ausztira)
(sátorban, ingyen)

UTAZÁS:
különbusszal (kb. 650 km)

AJÁNLOTT PROGRAM:
péntek: látogatás a PANNONHALMI APÁTSÁGban;
szombat: utazás Ausztriába, túra a SCHWARZA folyó 1000 méter mély völgyébõl a HÖLLENTAL-on keresztül létrákkal és láncokkal biztosított turistaúton a RAX fennsíkjára, az OTTO SCHUTZ MENEDÉKHÁZIG-ig 1644 méter tengerszint felletti magasságig.
A túra hossza 14,6 km, a szintemelkedés 1100 (!) méter.
vasárnap: városnézés SOPRONban (VÁRNEGYED, TÛZTORONY, KECSKE-TEMPLOM), hajókirándulás a FERTÕ-TAVON, FERTÕRÁKOSI-KÕFEJTÕ megtekintése;

TOVÁBBI LEHETÕSÉGEK:
FERTÕD: Eszterházy-kastély, NAGYCENK: Széchenyi-kastély, FERTÕRÁKOS: Kalcit ásványkiállítás;


A Schwarza völgye

Gloggnitz-ból a Schwarza völgyében északra indulva elsõként Payerbach-ot, a népszerû téli, nyári üdülõhelyet érjük el. Az 1082 m magas Kreuzberg tövében fekvõ községbõl a hegytetõn álló kilátótorony kétórás sétával érhetõ el. A völgyben a következõ község Puchberg, innen közelíthetõk meg a Schneeberg déli lejtõi. Gyakorlott túrázók hat óra alatt érhetik el innen a híres hegy tetejét. Payerbach-tól 3 km-nyire fekszik Reichenau üdülõhely és téli sportközpont, nagy üdülõpark. Újabb néhány kilométert magunk mögött hagyva elérjük Hirschwang-ot.

A Höllental

Az 500 m tengerszint feletti magasságban épült Hirschwang községnél lépünk be a Schwarza völgyének méltán világhírû részletébe, a Höllental-ba. A Schneeberg és a Raxalpe közt kanyargó 1000 m mély és 2 km hosszú völgyszoros szépségével alaposan rácáfol a nevében írt äpokoli" jelzõre. Különösen kora õsszel és kora nyáron mennyeien szép. Akár a hegytetõrõl, akár a völgytalp felõl tekintünk végig a völgyszoroson, a szépség megható látványa mellett bizonyos szorongó érzés is elfog bennünket, oly megdöbbentõ ez a természeti kép. Balról a Looswang, jobbról a Klobenwand szorítja össze a völgyet, hátul pedig az 1618 m magas Losbühel zárja le. A völgy mélyén autóút is vezet, de csak egy lassú séta alkalmával élvezhetjük igazán a látvány nagyszerûségét, különösen azt a pillanatot, amikor szembetaláljuk magunkat a Rax 1000 méteres, meredeken alázuhanó sziklafalával.

A két hegyóriás, a Rax és a Schneeberg meredek oldalait erdõ borítja, a magas régiókban azonban csupasz sziklafalakon kapaszkodhatnak a merészebb turisták. A mélyebben fekvõ hegyoldalakat ápolt sétautak szelik át, amelyeket nyáron a természetjárók, télen a sífutók lepnek el. A kõtömeg alatt csörgedezõ hegyi források vizét, amelyek a Nasswald-tól 20 percnyire lévõ Wasseralm forrásban egyesülnek, csövek vezetik a bécsi Rosenhügel gyûjtõmedencéjébe. Bécs városa nagyrészt ezekbõl az alpesi forrásokból kapja ivóvizét.

A Rax

A Höllental bejáratánál fekvõ Hirschwang község a völgyi állomása a Rax-ra induló kötélfelvonó pályának is (Rax-Siegelbahn), mely Ausztria elsõ hegyi felvonója volt. A Raxalpe, rövidebb népszerû nevén a Rax, a Schneeberg déli szomszédja. Ezt a két hegyet választja el egymástól az 1000 m mély, híresszép szurdokvölgy, a Höllental. A nagy kiterjedésû raxi mészkõtömb, amelynek falaira régebben csak elszánt turisták merészkedtek, s amely a hegymászósport kezdeti idejében oly sok áldozatot követelt, ma bárki számára hozzáférhetõ. A függõvasút 10 perc alatt szállítja föl az utasokat az 1548 m magasan lévõ Gsohlboden nevû hegyi állomáshoz, ahol a Rax hegyiszálló is található. A Rax oldala és teteje tele van menedékházakkal, turistaházakkal, igényes szállodákkal. A Raxbahn hegyi állomásától kényelmes sétával érhetjük el a szállodákat és ugyancsak innen négyórai túrával juthatunk fel a Rax legmagasabb csúcsára, a 2007 m magas Heukuppe-ra. Remek a kilátás a hegytetõrõl, elsõsorban a közeli, különösen impozáns hatású Schneeberg-re és az Alpokra, az alant elterülõ Semmering-re.

Fertõrákos 

Fertõrákos kõfejtõje egyedülálló geológiai emlék. Eredete 12 millió évre, a miocén korba nyúlik vissza, amikor a területet még a Pannon-tenger borította. Ebbõl a beltengerbõl ülepedett le az a lajtamészkõ, amely a kõfejtõ anyagát alkotja. A jól bányászható és jól faragható kõzetet már a római idõkben is használták, bizonyíték erre Scarbantia (Sporon) számos római emléke. Sopron várossá emelésével (1277) bizonyosra vehetõ a kõbányák folyamatos mûvelése. A kõfejtõ mindig a rákosi püskpüki birtokhoz tartozott. Elsõ említését Draskovich 1587-es urbáriuma tartalmazza, melyben kimondja, hogy ahány kõfaragó dolgozik a kõbányában, annyiszor 10 Forintot fizessenek a püspökségnek.
A kõbányászat Fertõrákoson évezredek óta folyamatosan, ipari méreteket a termelés a múlt század második felében öltött, amikor Simor János gyõri püspöktõl a bécsi Baugesellschaft kibérelte a bányát. Ekkor a kitermelt követ elsõsorban Bécsbe szállítitták, ahol a XIX. század végi nagy építkezések alapanyagául szolgált, de kisebb mennyiségben hazai megrendelõk is akadtak, Rákos községen kívül többek között a keszthelyi Festetich kastély építése során használták, de budai épületekben is megtalálható.


Utolsó módosítás: 1999.06.06.