Morva-karszt (Csehország)

A Morva-karszt Csehország egyik legcsodálatosabb és leggyakrabban látogatott területe. Brno városától északra helyezkedik el, területe 94 km2, 1956 óta áll természetvédelem alatt. Az alig 500 méterrel a tenger szintje fölé emelkedõ hegység tömegét – mintegy 350-380 millió éves – devon kori tengeri üledék rétegek alkotják. Amikor a kõzettömeg a tenger szintje fölé emelkedett, a tájat a felszíni és csapadék vizek által okozott erózió és korrózió kezdte alakítani. Ennek a 4 millió éven át tartó folyamatnak az eredménye ez a felszíni és földalatti kasztformákban gazdag terület. A Morva-karszt területén több mint 1100 barlang és szakadék ismert, közülük sok különlegesen díszített cseppkõképzõdményekkel, négy a nagyközönség számára is látogatható. A területen található számos fontos õslénytani és régészeti lelõhely is.

Moravian Karst

Moravian Karst is one of the most beautiful and most frequently visited sights of the Czech Republic. It is situated north of Brno, its area is 94 square km, and the place has been a Protected natural area since 1956. The Karst was formed by a group of layers of sea sediments – Devon calcites – 350-380 million years old. After the period when the land had been covered with the sea, the landscape was being shaped by erosion and corrosion of surface and atmospheric waters. The result of this process, which was going on four millions of years, is a remarkable area rich in surface and underground Karst elements. The Moravian Karst consists of over 1100 recorded caves and abysses, four of them accessible to the public. Many of the caves are uniquely decorated with stalactites and stalagmites. The area also includes a number of important and world famous paleontological and archaeological localities.

Amatõr-rendszer (Ametérská systéma)

A hegység északi részén – a Balnsko, Ostrov, Holštein és Sloup községek által határolt területen – húzódik Csehország legnagyobb barlangrendszere az Amatõr-barlang. Az óriási, számos bejárattal rendelkezõ aktív patakos rendszert szifonok sorozata tagolja. A rendszer kutatástörténetét számos – árvíz okozta – halálos baleset osztja szakaszokra. Ezeket a baleseteket követõen a kommunista kormányzat a barlangászok számára a kutatást, sõt a rendszerben való túrázást is megtiltotta, a feltárással pedig az Akadémiát bízta meg. Az Akadémia mérnökei bányászati módszerekkel igyekeztek eredményt elérni, munkájuk nyomát sok helyen láthatjuk mesterséges tárók és aknavágatok formájában, mely a rendszer bizonyos részeinek megközelítését kétségtelenül segíti. A brnoi barlangászok sem adták fel terveiket. Titokban folytatták kutatási munkájukat, igaz kis létszámmal, de nem kevés eredménnyel. A rendszer fõágába való bejutás – a Cigány-nyelõnél – a barlangászok számára sikerült hamarabb, ezen siker emlékére nevezték el a barlangot Amatõr-barlangnak.

Nová Rasovna

Az Amatõr-rendszert több kisebb felszíni vízfolyás mellett elsõsorban a Bílá voda patak táplálja, melynek vize a Holštein község melletti Nová Rasovna nyelõben lép a felszín alá, ahol 70 méter mély lépcsõs aknarendszeren keresztül zúdul le földalatti medrébe tonnás köveket és több méteres fatörzsdarabokat görgetve magával. Ezen az aknarendszeren még a legaszályosabb idõben sem lehet leereszkedni, az egymásra halmozott labilis hordalék között életveszélyes közlekedni. A mai nyelõtõl alig ötven méterre nyíló inaktív aknán keresztül azonban megközelíthetõ a rendszernek ez a része is. A vízszintes járatszintet elérve a patakban gázolhatunk tovább, de alig 100 méter megtétele után szifon zárja le a járatot.

Cigány-nyelõ (Cigánský závrt)

A Bílá voda földalatti medrének következõ szakasza a Cigány-nyelõn keresztül közelíthetõ meg. A bejárat könnyen megtalálható, egy szántóföld közepén lévõ facsoportban lévõ töbörbõl nyílik. A természetes bejárat a töbör melletti régi nyelõ, ezen keresztül fedezték fel a fõágat.  A töbör aljából függõleges mesterséges akna nyílik, mely kútgyûrûkkel van kirakva. Belsejében 116 létrafok vezet lefelé. Az aknán leérve kis terembe érünk, melynek másik oldalán újabb kútgyûrûs akna (46 fok) indul kb. 70°-os lejtésben, melyet újabb kis természetes terem és még egy létrás akna követ (42 fok). Ekkor valóban elérjük a természetes járatokat és további néhány méter létra után a patak szintjét is. Innen mindkét irányban a járat teljes szélességét a patakmeder alkotja, a 4-5°-os vízben gázolva folytathatjuk a túrát. A rövidebb és sekélyebb vizû szakasz a folyás irányában van. Erre cseppkõ szinte egyáltalán nincs, áradáskor a hordalék minden képzõdményt szétver és elsodor. A befoglaló kõzet sötét szürke devon mészkõ, a fõte tükörsimára polírozott, a mederben az árhullám levonulásakor a patak által hátrahagyott karsztos és nem karsztos eredetû kavics és kõtörmelék. A járat magassága másfél méter körüli, a két métert nagyon ritkán éri el, szélessége azonban helyenként a tíz métert is meghaladja. A szifonokra is ez jellemzõ, általában laposak és szélesek. Magasabb vízállásnál a tájékozódás igen nehéz, a párában a széles járatoknak az irányát legfeljebb a víz sodrási irány alapján lehet megállapítani. A folyásiránnyal szemben haladva elõször hasonló jellegû, de mélyebb vizû szakaszon kell végighaladni, ezt követõen azonban a patakszint fölötti járatszintbe is fel lehet jutni, ami képzõdményekben gazdag, álló- és függõcseppkövek, oszlopok zászlók, lefolyások díszítik. Itt már a termek mérete is jelentõsebb. A közlekedés azonban itt sem veszélytelen a meredek lejtõket nedves, csúszós agyag borítja. A járat végét itt is szifon zárja le, mely a C13-ba vezet.

Amatõr-barlang (Ametérská jeskyné)

A rendszer névadója, s egyben legnagyobb olyan egybefüggõ szakasza, melyet szifonok átúszása nélkül be lehet járni az Amatõr-barlang. A rövid mesterséges bejárati rész után az ún. Miniszteri-körjáratba érünk, mely rendkívül gazdagon díszített, s méretei is impozánsak. Az idegenforgalom számára nincs megnyitva, mégis kiépítették ezt a szakaszt, az utóbbi évtizedekben ugyanis a csehszlovák kormány tagjai és külföldi vendégei látogatták rendszeresen. A barlang azonban nem csak a Miniszteri-körjáratból áll. Több kilométer hosszú fõága végig jelentõs keresztmetszetû, több tíz méter magas és széles, s jó pár hosszabb-rövidebb mellékággal is rendelkezik. Ebben a szakaszban csak a nagyobb áradások alkalmával van víz, akkor is kevés hordalékot hordoz, ezért a képzõdmények itt sértetlenek. Az áradások nyomai megfigyelhetõk a járat falán, általában kétévente egyszer duzzad meg annyira a patak, hogy a vízszint 15-17 méterrel emelkedik a normális fölé. A bejárattól körülbelül 2 km távolságban a fõág ketté ágazik, itt torkollik egybe a Cigánský závrt felõl érkezõ Bíla voda illetve a Sloupsko-Šošùvské jeskyné felõl érkezõ Sloupsko patak. Innen még mindkét irányba tovább lehet haladni párszáz métert, a járat közben egyre szûkebbé válik, végül mindkét ágat szifon zárja le.

Macocha-szakadék (propast Macocha)

A Punkva-folyó medre itt 137 méter mélyen a felszín alatt húzódik. A folyó által tágított barlangterem akkorára nõtt, hogy a mennyezete beszakadt, ez a beszakadás a felszínig hatolt, ahol elõször egy rogyást hozott létre. A beomlott mennyezetbõl a patakmederbe hulló óriási kõzetdarabokat a rendszeresen megáradó Punkva hordaléka felaprózta, majd a víz elszállította, utat engedve ezzel a felülrõl érkezõ további kõzettörmeléknek. Az évezredek alatt több mint 600 000 köbméter kõzetet kellett a folyónak így elhordani ahhoz, hogy helyet adhasson a körülbelül 100 méter hosszú, 50 méter széles és 138 méter mély Macocha szakadéknak, mely Ostrov falutól nyugatra fekszik, s a terület legjellegzetesebb természeti képzõdménye. Mellette turista központ létesült, óriási parkoló, büfék, étterem, ajándékboltok várják a turistákat. A szakadék szélén két kilátó terasz is épült, ahonnan a mélybe tekintve láthatjuk a Punkva folyót.

Punkva-barlang (Punkevní jeskynì)

A szakadék tehát nem független az Amatõr-rendszertõl, a barlangon keresztül a szakadék alja is megközelíthetõ. Alig 100 méter távolságban található a szakadékkal vetekedõ mélységû völgy, a Pustý zleb. Ennek aljában nyílik a barlangnak az a bejárata, melyen keresztül a turisták a barlangba léphetnek. A bejárathoz a fennsík felõl zárt fülkés lanovkával, Skalní Mlýn üdülõközpontból pedig gumikerekes vonattal lehet eljutni. A barlangban motorcsónakok szállítják a turistákat, így körülbelül negyed óra alatt érünk be arra a pontra, ahonnan gyalog csak néhány lépés a Macocha alja. De a túra a szakadékon kívül egyéb látnivalókkal is szolgál, a különbözõ képzõdmények mellett rendkívül látványos a termek víz alatti megvilágítása is.

Üvegtermek (Sklenené Dómy)

A Punkva-barlang déli részének feltárása során egy kisebb szifon átúszását követõen felfelé induló kürtõt fedeztek fel. A kimászás megkezdése után kiderült, hogy a kürtõ több jelentõs méterû termet is tartalmaz és tovább halad felfelé. Több mint száz méterrel magasabban végül egy nagyobb termet követõen hirtelen elszûkült. Hamarosan elkészült a térkép is ami azt mutatta, hogy a végpont mindössze 220 cm távolságban van a felszíntõl. Ekkor egy rádió jeladót helyeztek el a kürtõ tetejében, majd a felszínen a jel erõsségének mérésével meghatározták a bontás helyét. A munka sikeres volt, a barlang új bejárata ma is használható. A 142 méter mély lépcsõzetes aknasor csak kötéllel járható be és viszonylag technikás, több kötélhidat is tartalmaz. Az aknák tágasak, cseppkövekben gazdagok, a talajt majdnem mindenhol laza vizes agyag alkotja.

© Szabó Bors
Utolsó módosítás: 1998.06.02.